Ez lehet kötelező a lakástulajdonosoknak

A minisztérium honlapján társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint az égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó készüléket, és az égéstermék elvezetéssel rendelkező, de a helyiség légterétől nem független égési levegő ellátású gázfogyasztó készüléket 3 évente kellene ellenőriztetni. 6 évente be kellene vizsgáltatni a gáztűzhelyeket, és 12 évente a gázfogyasztó készülék felállítási helyiségétől elzárt égési körű készüléket. A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot az erre jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő végezhetné.

A tervezet tartalmazza, hogy a műszaki-biztonsági felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát az ingatlantulajdonosnak meg kell őriznie.

A kötelezettség a rendelet hatálybalépését követően üzembe helyezett gázfelhasználói berendezésekre és csatlakozóvezetékekre vonatkozna. Az azt megelőzően üzembe helyezett gázfelhasználói berendezés, vagy csatlakozó vezeték első műszaki-biztonsági felülvizsgálatát 2013. december 31-ig kellene elvégeztetni ott, ahol 1981. január 1-je előtt, vagy ismeretlen időpontban helyeztek üzembe berendezést, vagy csatlakozóvezetéket.

Ahol 1981. január 1-je és 1993. december 31-e közötti időszakban volt az üzembe helyezés ott 2014. december 31-ig, ahol 1994. január 1-je és 2003. december 31-e között, ott 2015. december 31-ig, illetve ahol ahol 2004. január 1-je és a rendelet hatálybalépése közötti időszakban üzembe helyezett gázfelhasználói berendezés, vagy csatlakozóvezeték van, azt 2016 végéig lenne esedékes a felülvizsgálat.

Kötelező energiatanusítvány

Változásokat hozott az ingatlanpiacon, hogy 2012 januárja óta a használt ingatlanok adásvételénél is kötelező az energiatanúsítvány kiváltása. A rendszer által biztosított átláthatóság a fontos vásárlási szempontok közé emelte az energetikai minősítést. Mindez a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok árát lenyomhatja, míg a felújítottak iránti keresletet élénkítheti.

Várhatóan növelni fogja a jobb energetikai minősítéssel rendelkező ingatlanok forgási sebességét, hogy január elseje óta a használt ingatlanok adásvételénél is kötelezően ki kell váltani az energiatanúsítványt. "Sokkal jobban odafigyelnek az ügyfelek leendő ingatlanuk kiválasztásánál annak energetikai jellemzőire, hiszen a folyamatosan emelkedő energiaárak miatt egyre fontosabb szempont a várható rezsiköltség. A január óta kötelező energiatanúsítvány objektív összehasonlítási alapot ad ehhez, ami érzékelhetően növelheti a jobb energetikai besorolású ingatlanok forgási sebességét" - vélekedik Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezető igazgatója.

A tapasztalatok szerint az ingatlanhirdetésekben is mind gyakrabban bukkan fel az energetikai minősítés, és várhatóan ez a folyamat tovább fog erősödni a jövőben. Mindeközben nem csak az eladásnál, hanem a bérbeadásnál is előnyösebb helyzetbe kerültek a jó energetikai kategóriába sorolt ingatlanok, hiszen a bérlők is mérlegelik a választásnál azt, hogy mennyire takarékos, vagy épp pazarló az ingatlan, amelyben - még ha csak átmenetileg is - élni fognak.

Bizonyos épülettípusoknál még inkább előtérbe került a korszerű energetikai állapot igénye: a paneleknél például jellemzővé vált, hogy a vásárlók szinte kizárólag az egyedi mérővel rendelkező, szigetelt lakásokat keresik. Mindez azt is jelenti, hogy a gyengébb energetikai minősítéssel rendelkező lakásoknál lefelé nyomhatja az árakat az energiatanúsítvány megjelenése, hiszen a kedvezőtlen értékelést "kiteszi az ablakba", alkupozícióba hozva ezzel a vásárlókat. A teljes hazai lakásállományt tekintve - ismerve az átlagos energetikai jellemzőjét - összességében inkább árcsökkenést hozhat eleinte az ingatlanok zöldkártyája.

Az energetikai hatékonyságot javító korszerűsítésekben ugyanakkor egyértelműen érdekeltté teheti az ingatlantulajdonosokat. Kosztolánczy György szerint az energetikai hatékonyság javítása mindenképpen értékállóbbá teszi az adott ingatlant, és a felújításra szánt összeg néhány éves távlatban - az ingatlanpiac remélt felfutásával - az árban is megmutatkozhat majd. Véleménye szerint ugyanakkor a piacnak még időre van szüksége ahhoz, hogy beárazza az energiatanúsítvány egyes osztályait.

"Hosszabb időtávon, legalább 3-5 évben gondolkodva mindenképpen megtérülhet egy akár milliós nagyságrendű energetikai beruházás is, hiszen az ingatlan értéknövekedése mellett ennyi idő alatt már jelentős összeg spórolható meg a rezsikiadásokon is" - erősíti meg Kosztolánczy György szavait Ádány Tamás, az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója. Ádány Tamás tapasztalatai szerint egy panel társasháznál egy teljes körű energetikai korszerűsítés - amely magában foglalja a homlokzatszigetelést, a nyílászárócserét, a távhőszolgáltatásról való leválást, a teljes gépészeti rendszer felújítását, a fényforrások korszerűsítését, és napkollektorok beszerelését - akár 50 százalékot meghaladóan is csökkentheti a lakások rendszeres rezsiköltségét. Nem távfűtéses házak esetében egy elavult kazán modern kondenzációs kazánra való cseréje már önmagában is 20-25 százalékos rezsicsökkenést eredményezhet.

Ádány Tamás tapasztalatai szerint egy ilyen beruházás teljes megtérülése függ attól is, hogy milyen állami támogatásokat tudnak bevonni a fejlesztésbe az adott lakóközösségek vagy intézmények. Szintén javíthatja a jövőben a megtérülést, hogy viszonylag gyorsan csökken az energiatakarékos technológiák ára, miközben a hatékonyáguk folyamatosan nő (például napkollektorok, LED-izzók).

Mégsem kötelező?

Egyelőre fellélegezhetnek a lakásukat bérbe adók, némileg változott ugyanis az előírás, miszerint 1 évet meghaladó bérbeadás esetén kötelező elkészíteni az energetikai tanúsítványt, ismertebb nevén a lakás zöldkártyát. A családi ház tulajdonosok ugyanakkor nem mentesülnek a kötelezettség alól.

Tanúsítványra van szükség:

- új épület építésekor
- meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) eladása, vagy egy évet meghaladó bérbeadása esetén.

Nem kell tanúsítványt készíteni:

- 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
- Évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
- Legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
- Hitéleti rendeltetésű épületre;
- Jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
- Mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
- Azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
- Műhely rendeltetésű épületre;
- Levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre.
- Használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
- Ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
- Az épület (önálló rendeltetési egység, lakás) egy éves, vagy annál rövidebb idejű bérbeadása esetén.

A tanúsítványt az ingatlan tulajdonosának kell készíttetnie:

- Újépítésű lakás esetén a tanúsításról az építtető gondoskodik legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig (bejelentésig).
- Használt lakás eladása vagy bérbeadása esetén a tanúsításról a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek át kell adnia, a bérlőnek bemutatnia.
- Az építtetőnek, illetve a tulajdonosnak kell a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit biztosítani és a szükséges mértékben közreműködni.

A tanúsítvány elkészítése:

Energetikai tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetnek. A tanúsítás bizonyos kivitelezési dokumentumok megléte esetén ún. egyszerűsített eljárásban, más esetekben helyszíni szemlével készülhet. Ekkor a szakember felméri az ingatlant, méréseket, majd számításokat végez, és ennek alapján állítja ki az energetikai tanúsítványt.